Parkok és modern terek: látványterveken a Várbazár

Már korábban is írtunk a Várkert Bazár felújításáról, ami elvileg most szeptemberben kezdődne, és két év múlva már el is készülne.

A tervezést a KÖZTI Zrt. végezte, augusztus 28-a óta pedig a legújabb hírek szerint jogerős a felújítás és átalakítás engedélyezési terve. Ennek örömére a látványterveket készítő ZOA Architects újabb képeket tett közzé az engedélyezési dokumentációból, amelyeken az összképen túl a belső parkok, sőt, a kiállítóterek részei is láthatók már.  





Az egykori bejárat így nézne ki felújítva

A hegyoldalban teraszosan parkokat alakítanának ki

A belső terek meglehetősen modernek lennének

Mikor tűnnek el az autók a rakpartról?

Ma reggel Tarlós István a TV2-ben megjegyezte, hogy neki személy szerint tetszene az a megoldás, hogy a pesti alsó rakpartot a felső vonalában befedjék, és így alakítsanak ki új tereket a Duna mellett, átadva a rakpartot a gyalogosoknak és a bicikliseknek. A főpolgármester szerint ez valamikor 2014-2020 között valósulna meg, ha egyáltalán.

A terv nem most került elő először, már hetek óta hallani különböző változatokat, de egy Tarlós-féle állásfoglalás azért nem mindegy. Korábban a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) is a rakpart befedése mellett foglalt állást, de volt terv alagút építésére is.

A Szeretem Budapestet Mozgalom még 2011-ben készítette el Zöld Budapest városfejlesztási koncepcióját, amelyben szerepel a rakpartok lefedése is, az ő verziójukban a Belgrád rakpartot tisztítanák meg egy alagút kiépítésével az autóforgalomtól és a villamosoktól. Felette pedig park, vendéglátóhelyek, a Dunán pedig kikötők lennének. A szervezet becslése szerint 3-4 milliárdba kerülne a fejlesztés.


Így is kinézhet a pesti Belgrád rakpart

Az akkori tervben azonban nemcsak a pesti rakpartról volt szó, de a budai oldalról is, a Szeretem Budapestet Mozgalom a Gellérthegy alá is megálmodott egy parkosított részt, amely kihangsúlyozná Budapest fürdőváros jellegét a Rudas és a Rác fürdő összekötésével. Az autók a kép alapján itt is a park alatt kapnának csak helyet. 

A budai oldal tervei

Kíváncsian várjuk, mikor lesznek hivatalos tervek, és hogy lesz-e az egészből valaha is valami.

Wekerle: kertváros a külvárosban

Alig pár hete, hogy kirándulást tettünk a legendás kispesti Wekerle-telepen, a XX. század elejéből itt maradt kis városkában, amely azóta is a béke és nyugalom szigetének tűnik, míg az átlag budapesti örök életére elkönyvelte Kispestet valami unalmas paneldzsungelnek, nem is gondolva, hogy a tízemeletes óriások között egy parányi meseország rejtőzik.

Márpedig ez a helyzet, a szigorú nevű Wekerle-telep valójában apró mézeskalács-házakból, rengeteg fasorból és lugasból, szimmetrikus elrendezésű árnyas utcákból és apró kiskertekből áll, az egész helyet pedig valahogy belengi valami békebeli nyugalom, mintha megállt volna az idő még az 1900-as évek elején.

A Wekerle-telep jelképe a tulipános motívum

A telepet úgynevezett "kertvárosnak" építették, ami a XX. század hajnalán még többet jelentett a családi házas külkerületnél: a szennyezett iparvárosokkal szemben kigondolt városépítészeti koncepciót az angol Ebenezer Howard dolgozta ki, aki szerint az ideális város szabályos kör alakú, szimmetrikus alapterületű, az utcák szélesek, középen pedig egy közösségi intézményeknek otthont adó parkosított központ található. A belső zöld gyűrűben iskolák, templomok, rekreációs területek kapnak helyet, a sugárutakra és körutakra szerveződött lakóépületek pedig kiskertekkel egészülnek ki. A legkülső gyűrűt ipari létesítmények és üzletek alkotják, amelyek a legrövidebb úton kapcsolódnak a vasúti hálózathoz.

A Wekerle-telep alaprajza 1926-ból

A koncepciója szerint a kertváros önfenntartó, ötvözi a nagyvárosi és a vidéki élet előnyeit, sőt, egyfajta közösségi kategóriát képvisel. Howard fontos célként fogalmazta meg a természeti környezet és az épületek kapcsolatát is.


A Wekerle is eszerint alakult: apró, színes házak kiskertekkel, amelyeket egytől egyig a magyar szecessziót idéző elemekkel díszítettek, és keresve se nagyon találnánk két teljesen egyformát. Az ablakok színes zsalugáterein legalább a lyukas díszítőelem különbözik, vagy az erkélyrács, vagy a ház szegélyének színe.

Az átlag magyar ember számára azonban a legismertebb az egész telepből a Kós Károly tér, és annak egyik háza: a Barátok közt főcíméből jól ismert nagy fehér ház barna fagerendákkal és tetővel.

A téren azonban szerencsére nem a Rózsa bisztró van, hanem egy meglepően nagy közpark meglepően sok fűvel, paddal, asztalkával, sakkozórésszel, kis zenepavilonnal, kúttal, és gyakorlatilag mindennel, ami egy modern és felújított közparkhoz kell.

A Wekerle jellegéből adódóan nem egy nyüzsgő, városias hely, a Kós Károly tér, és az ottani közpark viszont mágnesként vonzza az egész környéket: gyakorlatilag ez az egyetlen olyan hely az egész telepen, ahol hangzavart vagy tömeget tapasztaltunk, ha nem is zavaró mértékben, inkább csak egészséges városias szinten. Igazából természetellenesen nyugodt az egész környék, amelynek valószínűleg az az egyetlen oka, hogy a közintézményeken kívül más, egyéb, úgymond "városhoz tartozó" létesítmény nagyon nincs a kerületben.

Mi nagyjából 2 óra alatt bejártuk az egész telepet egy helyismereti-városnéző totójáték keretében, amit egy helyi egyesület szervezett az Urbitális Majális rendezvénysorozat részeként. Ezalatt az idő alatt azonban a téren kívül mindössze egyetlen "zugfagyizót" találtunk egy kapualjban, azon kívül pedig egy virágboltot, egy cipészt, egy fodrászt, valamint egy szombaton zárva tartó mini ABC-t - a Wekerle úgy lakónegyed, hogy vásárolni nagyon nem lehet a területén, ellenben a "kertvárosok" szellemének megfelelően részben gondoskodik saját ellátásáról.

Ezt szolgálják a házak körüli kiskertek, az utak mentén telepített gyümölcsfák, egy kis téren pedig a közeli óvoda által gondozott fűszeres kertecske, amelyből mi is szedtünk egy rozmaringos krumplipüréhez valót. :)

Az óvodások fűszereskertjében PET-palackokból készült színes ülőkék is vannak

A Wekerle, bár még nem vált belőle turistalátványosság, Budapest olyan, száz évvel ezelőtti arcával ismerteti meg az arra járót, ami ma már csak nyomokban fedezhető fel. Bár a városközponttól messze van, a Nagykörúttól az Üllői úton végigbiciklizve mintegy fél-háromnegyed óra alatt ki lehet érni, a Blaha Lujza tértől induló 99-es busz pedig fél óra alatt egyenesen a központi Kós Károly térre visz ki. 


A telep tehát egyáltalán nem megközelíthetetlen, egy hétvégi délutáni nyugis sétára, biciklizésre, vagy épp a téren nyüzsgésre pedig mindenképpen érdemes kilátogatni a századeleji meseországba. 

Milyen lesz a XXI. századi Várkert Bazár?

Úgy tűnik, végre rendbe szedik az évtizedek óta pusztuló Várkert Bazárt. Az 1870-es években épült, a Vár alatt kialakított pavilonokban előbb üzletek, majd szobrászműtermek kaptak helyet, a második világháború idejére pusztulásnak indult komplexum pedig végül a kádári konszolidáció idején vált egy generáció emblematikus-legendás szórakozóhelyévé. 

Az 1961-ben megnyitott, Ifipark néven futó hely előbb a jól nevelt nyakkendős-zakós fiatalok tánctereként, majd a legnagyobb hazai rockzenekarok koncerthelyszíneként működött egészen 1980-ig, amikor május 27-én egy Edda-koncerten a bejárati kőkorlátból lezuhanó faldarab többeket megsebesített, a hely pedig rá egy évre, végül 1981-ben be is zárt.

Az épületegyüttest 1984-ben életveszélyesnek nyilvánították, az elmúlt csaknem harminc évben pedig senki nem nyúlt hozzá egy-egy alternatív performansz kivételével.

A pusztuló Várkert Bazárt azonban ha minden jól megy, szeptembertől három éven keresztül végre feljújítják, a tervek szerint pedig 2014. március 30-ig el is készülne az új formája.

A korábbi üzletsor és szórakozóhely helyett ezúttal kiállítótér, galériák, látványműhely, előadóterem, étterem, kávéház és magyar termékeket kínáló üzletek kapnának helyet a XIX. századi díszletek között. 


A felújított Várkert Bazár látványterve


Kialakítanának egy majdnem 300 férőhelyes mélygarázst, egy földalatti, 1470 négyzetméteres "rendezvényteret és kiszolgálóegységet" is, lenne országot bemutató kiállítás, magyar designgaléria és kiállítótér, kortárs látványműhelyek és előadótermek is.

A tervek szerint a déli bazársorban több egykori üzlethelyiség egybenyitásával kávéházat helyeznének el, az északi bazársorban üzletek lesznek. A déli oldalon helyezkedik majd el az étterem terasza, egy másik udvarban pedig szabadtéri vendéglátóhelyek fából ácsolt pavilonokkal. A középső lépcsőrámpák alatt két új kiállítási tér is nyílik.


A felújított Várkert Bazár felülről egy látványterven


A Várbazár teraszán rekonstruálják a második világháború után lebontott mesterséges barlangot, és a Triton-szoborral díszített vízmedencét. Kialakítanának egy kertet is, ahol szabadtéri kulturális programokat lehet szervezni, a dunai látványban pedig több új elem is megjelenik, így a Duna-parti szintet a Budai Várral összekötő mozgólépcső sávja, valamint a palota teraszának megközelítését lehetővé tevő lift tornya is. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által múlt pénteken közzétett látványtervek a rondella körüli terasz és a Várkertészet helyreállításával is számolnak.

A Várkert Bazár és a Vár a látványterveken

Budapesti por és sár

Budapest tele van izgalmakkal, a villamosokon, az autókon, a bulikon vagy épp a kulináris élményeken túl is. Az ember önkéntelenül is mások lábnyomába lép, ha a körúton sétál, beül egy kávézóba meginni egy cappuccinót, vagy csak elmegy a legközelebbi parkba. Nem egyszerűen az aszfalttal, vagy házfalakkal nézünk szembe, hanem - ha nagyzolni akarunk - akkor évszázadok művével, amely végül olyanná tette a várost, amilyen, és épp ezért ha igazán szeretni akarjuk, akkor tudnunk kell, hol jártak a fiákerek, hol kávézott Ady és Kosztolányi, honnan volt friss pékáru és hova jártak a pestiek régen. 

Helytörténet - így szokták ezt hívni, és bár a szó maga száraz, mégis élővé tud tenni egy várost, amely nyáron poros és büdös, télen hideg és latyakos, de megnyugtató, hogy régen is az volt, és hogy már Széchenyi is "Buda-pesti por és sár" címmel írt róla. 

Nemzeti Múzeum a Kiskörúton nem sokkal elkészülte után