Snidling: a hagymaízű fű

A snidling olyan, mint egy hagymaszagú, kicsit vastagabb szárú fűcsomó, amit metélőhagymának is szoktak hívni.

Az egyik kedvencem, már csak azért is, mert legalább olyan egyszerű termeszteni is, mint szedni: a kertbe telepített snidling jól elvan magában, ha pedig valaki fűszerezni akar vele valamit, csak letép/levág néhány magasabb szálat, és le is aratta. A snidling pedig néhány nap alatt újra is termeli magát, ráadásul mivel évelő, ezért nem kell évente fáradozni a magokkal vagy a palántákkal.

A Wikipédia szerint a snidling nemhogy kellemes hagymaízt ad az ételeknek és apróra vágva kis zöld pöttyökkel színezi be az egészet, de C-vitamin is van benne.


Ott gubbaszt a parcella bal felső sarkában 

A snidlinget a szakértők szerint lehet magról is vetni, de mi az egyszerűbb módszert választottuk: egy kertészetben május közepén cserépben vettünk egy csomót, majd azt ültettük ki a kis kertünkbe, ahol a növényke villámgyorsan megeredt, és már többször szüreteltünk is róla.

A snidlingnek felhasználása is roppant egyszerű: a leszüretelt snidling-szálakat megmossuk, egymás mellé tesszük egy vágódeszkára és apróra felvágjuk.

Ezután már készülhet is belőle a

Snidlinges körözött

Hozzávalók:

• 25 dkg túró
• egy pohár tejföl
• só
• bors
• kömény
• pirospaprika
• SNIDLING

A túrót összetörjük villával, bekeverünk fél-egy pohár tejfölt aszerint, hogy mennyire akarjuk töményre vagy lazára, teszünk bele egy csipet sót, borsot, köményt, valamint egy kanál pirospaprikát, végül az apróra vágott snidlinget, majd jól összekeverjük az egészet, végül pirítósra kenjük.

A körözött igazán könnyű nyári étel uzsonnára, reggelire, a túró állítólag fogyókúrás, a snidling pedig kellemes friss hagymaízt ad neki.

Super 8 a 8-ban

Info:

Super 8

1086, Kőfaragó utca 8.

A Super 8 a Facebookon

A Romkocsmak.hu-n

Vélemény:

Új hely nyílt a nyolcadik kerület eddig sarki talponállók és pincekocsmák által uralt belső részén. A Palotanegyednek ugyanis van egy olyan eldugottabb része, ahol eddig mindössze egy-egy kiskocsma és lepattant pinceborozó mellett az egy szem Roham Bár és Hostel pedig uralta az "alternatívnak" mondott éjszakai életet.

A Rohamnak azonban kihívója akadt a Guttenberg tér szomszédságában, a rövidke Kőfaragó utca 8-as számú házában, ahol egy újabb romkocsma létesült, igaz, a június 8-án megnyitott helyen egyelőre meglehetősen kezdetlegesek a viszonyok.

A furcsán giccsesre formált belső helyiségekhez egy viszonylag nagy udvar is tartozik, amely azonban egyelőre félig üres, félig igénytelen benyomást kelt. A feltehetően lomtalanításokból összeszedett 1-2 hintaszék és a néhány szedett-vedett asztalka mellett többségében sörpadokkal oldották meg az ülés kérdését, ám ezek sem töltik meg teljesen a helyet.

Alig pár asztal lézeng a nagy udvaron

A belső udvarról nézve meglehetősen hangulatosan alakították ki a házat, amelyről két éve az Építészfórum még mint megmentésre váró XIX. század közepi, pusztulásra ítélt romról emlékezett meg. Ma már a Super 8-ban jópofa, színesre festett falak és ajtók díszelegnek az emeleti gangon, míg a földszinten egy udvari nyitott pultot találunk, az udvar legnagyobb dísze pedig egy óriási méretű színes zsiráf, a meghitt-vidám színes dekort azonban eléggé tönkreteszi a szomszéd ház fehérre mázolt tűzfalára felfestett értelmezhetetlen stílusú és tárgyú falfestmény, ami egyszerűen ronda.



Ismeretlen művész különös festménye a tűzfalon

Az udvar hátsó felében egy korábban talán garázscélokat szolgáló, egyelőre tök üres kis bódé azonban még komoly lehetőségeket rejthet magában, ahogy az egész kihalt hátsó rész. A szomszédos kocka lakóház (ami mellesleg eléggé furán is hat a régies téglaházak között) miatt a félkész udvart és a hozzá tartozó kinti pultot azonban este 10-kor bezárják, utána már csak cigizni lehet kimenni, így sem éjszakába nyúló kerti partyra, iszogatásra, sem szabadtéri meccsnézésre nincs lehetőség, maradnak a benti helyiségek.

A hely ismertetője szerint elvileg gyerekbarátnak tervezték gyereksarokkal, emellett bulikat és hétvégente bolhapiacot is akarnak tartani, a foci-Eb ideje alatt pedig meccsvetítésekkel készülnek. Bár a meccs alatti sörakció (590 Ft egy liter) táblája ki volt téve, és éppen meccsidőben érkeztünk a helyre (hétköznap este), sem kivetítőt, sem tévét nem láttunk, a nagyszabásúra tervezett tereken körülbelül ha tíz vendég lézengett. Az új romkocsma Facebook-oldala szerint viszont hétvégente bulikkal is készülnek, és állítólag idővel ételek is lesznek, egyelőre harapnivaló nem akad a helyen.

A Super 8 azonban láthatóan igazi italozós helynek készült: a rövidekből nagy a választék (bár Hubertus nincs), áruk 800 forint körül mozog, a sör és a bor azonban feltűnően olcsó, igaz, Arany Ászok és számunkra eddig ismeretlen 150 forintos deciáron mért borféle. A limonádé fél liter és 400 forint söröskorsóban, és kávé ugyan van, de meleg tea nincs.

A rendre furcsa mód biztonsági őrök ügyelnek, akik mintha a szomszédos alagsori konditeremből jöttek volna ki. Ők ügyelnek arra is, hogy este 10-kor kiürüljön az udvar, ám legutóbbi ottjártunkkor eggyel sem találkoztunk.

Összességében egyelőre egy eléggé fapados helyről van szó, ami viszont még nagyszabású romkocsmává is kinőheti magát. Ha szerencsénk van, nem lesz belőle Szimpla-, vagy Instant-méretű komplexum, és inkább megmarad eldugott nyolcadik kerületi gyöngyszemnek, ami remélhetőleg hamarosan kinövi majd a kezdeti gyerekbetegségeit is.  

Értékelés: (1-5)

• kiszolgálás: 3
• választék: 3
• ár/érték arány: 3
• kényelem: 2
• hangulat: 3
• összbenyomás: elmegy

Sörfőzők és sörivók: Főzdefeszt 2012

Nemrégiben ismét megrendezték Józsefváros Palotanegyed részében a Főzdefesztet. A szerencsétlen elnevezésű fesztivál (én előbb gondolnék egy gasztrós rendezvényre mint sörfesztiválra) elsősorban a házi készítésű sörök bemutatására szolgál.

Az idén másodjára megrendezésre kerülő rendezvényen a Krúdy utcától a Mikszáth téren át a Szabó Ervin könyvtárig lehetett a legjobb hazai kézműves söröket kóstolgatni.

A fesztivál honlapja szerint a tavalyi eseménynek köszönhetően "a közönség érdeklődésének hatása felmérhetetlen: azóta számos új sör született, új műfajok vetették meg a lábukat, a sörfőzők elkezdtek gondolkodni, tanulni, kísérletezni, a pesti kocsmák azon tanakodnak, hogyan tehetnének csapra kézműves söröket, és egyáltalán nem tűnik elérhetetlennek a kezdeti cél, hogy a jó magyar kézműves sör kuriózumból széles körben hozzáférhető gasztronómiai tényezővé váljon."

Az Ossián örökbecsű dalát idézve a hétvégén összeröffent sok-sok szomjas ember. Mi az utolsó nap utolsó óráiban érkeztünk a tett színhelyére. Láthatóan egész hétvégén folyt a sör mindenhol: az emberek és a környék is elég lestrapált volt már. A "szertartás" (a sörivás) azonban még javában tartott este nyolc után is. Nagy öröm volt, hogy végre kitolták a rendezvényt a könyvtár irányába is. Sajnos ezt a szép, fás utcát nem különleges sörpultok elhelyezésére, hanem a toi-toi-ok felállítására használták, hát én biztos másképp csináltam volna, de ez részletkérdés. 

A sok-sok pult és pultszerű képződmény (lásd lentebb a trabantot) meglehetősen kaotikus képet alkotott. Talán a kelleténél is zsúfoltabban voltak egymás mellett a különböző főzdék standjai, ami megnehezítette az, egyébként hangulatos, élmény "befogadását". A helyszín adottságai miatt is kevés volt a hely mindenre: állni, ülni, inni. Így a folytonos korzózás mellett döntve, (és félve attól, hogy hamarosan minden bezár és elfogy) jártunk fel s alá a helyszínek között. 

A "kiállításon" huszonegy kézműves sörfőzde jelent meg. Ezeknek a bemutatása és elemzése nélkül (nem is értünk hozzá és amúgy is borosok vagyunk :p) összefoglalásként szakmailag is helyénvalóan azt mondhatjuk, hogy nagyon-nagyon sokféle sörrel találkoztunk. Volt ott minden színben: világos, félbarna, barna, vörös sör. Sőt mindenféle alapanyagból: fügés, vilmoskörtés, tokaji aszús (Korty nevű), almás, mézes, stb a szokásos komló, maláta alapanyagokon kívül.A sörivás közbeni sorban állás (illetve fordítottja) után inkább összegyűjtöttünk több különböző sört, hogy kényelmesebben kóstolgassuk őket. A fenti  képen egy kávés, egy tokaji aszús, egy vörös és egy félbarna sör látható. De ittunk még narancsosat, rigót (fele világos, fele barna) is. Meglepően kevés volt a sok színes sör között a világos, amit mi egyszerű sörfogyasztóként a boltban sörnek látunk.

  

Szerencsére nem csak korsóval, hanem pohárral is lehetett vásárolni, így már három-négyszáz forintért ihattunk kézműves söröket. (Igaz volt olyan, mint a tokajis sör, amiből hatszáz forint volt egy pohárral.) A sok újdonságként/különlegességként bemutatott sört ahhoz képest mindenképpen baráti áron adták, hogy milyenek a belvárosi helyek árai (a kínálatról és minőségről nem is beszélve).

Megjelentek a "gerilla-sörfőzők" is. Köztük a Kálvin térhez közeleső részen volt a Hara’Punk, amely egy átalakított trabantból csapolt a Papap O’Hara nevű erősen komlózott sötétbarna sörét. Ezt nem kóstoltuk, nagyon belterjesnek tűnt az egész...

A sörgasztronómia jegyében volt egy "Főzdefeszt Antisznob Sörvacsora", amiről sokat nem tudunk elmondani, mert nem találkoztunk vele, csak a programban. Azt viszont érdemes megjegyezni, csak a szívózás miatt, hogy milyen antisznob vacsora lehet az, amit - más valóban jó helyek mellett - olyanok is adtak mint a Zappa, a Darshan, vagy a Nostro? Étkek sznob antisznoboknak... (A mi vacsoránk sült kolbász volt amerikai káposztasalátával és törtkrumplival, amit az egyik grilles pultnál vásároltunk egy ezer forintért. Ez nem tudom minek számít :P)

A kulturális programok közül nekünk a most indult internetes Sörrádió jutott, ami elég felejtős mixeket adott bele a Mikszáth tér éterébe.

A fesztiválra a belépés ingyenes volt. A szervezők azt kérték, hogy a résztvevők szavazzanak a sörökre, és látogassák végig az összes magyar kézművesstandot. Egy fesztiváltérkép lepecsételtetésével kellett igazolni az egyes helyeket, és be kellett jelölni, melyik volt a legjobb. Aki végiglátogatta az összes főzdét, leadta a szavazatát és megadta az e-mailcímét is, az részt vett valami sorsoláson is. Egyúttal a szavazatok alapján hirdetik majd ki (feltehetően a szeptemberi folytatásán a rendezvénynek)  Magyarország kedvenc kézműves sörét.

Mivel számos közhely kapcsolódik a sörhöz/serhez így nem hagyhatjuk ki azt az alaptételt miszerint "a sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel", ahogyan a hülyeség is: az ehhez hasonló mondások sorát erősítik a fesztivál szervezői "a jó sör demokratikus alapjog, amiért tudatos fogyasztói döntésekkel kell harcolnunk".

Info: http://www.fozdefeszt.hu/

A sör: http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B6r 

 

Az Index kis vicces videója a hétvégi sörfesztiválokról:

http://indavideo.hu/player/video/d5b8c9f797

Pár Perc Krumpli

Info: 

Pár Perc Krumpli

1092, Ráday utca 1-3.

Pár Perc Krumpli a Facebookon

Vélemény:

A Pár Perc Krumpli a Ráday utca Kálvin tér felőli elején akár egy üde színfolt is lehetne a puccos, drága és sznob kávézók és éttermek között a maga utcai gyorskajáival, a helyszín és a menü ugyanis megvan hozzá. Helyes piros zsalus ablak nyílik az utcára, amin keresztül kiadhatják a parányi üzlethelyiségben megrendelt ételeket, így vagy elvitelre érdemes kérni, vagy ott helyben a közvetlenül az üzlet elé kitett fémasztaloknál lehet elfogyasztani az ebédet/uzsonnát.

A menü a klasszikus gyorskajáldák hagyományait követi, abból azonban igen bőséges: lehet kérni hamburgert, paninit (gyakorlatilag vasalt szendvics), salátát, tócsnit, és természetesen a hely specialitását, az állítólagos "belga sültkrumplit", valamit mindezt menüben üdítővel, különböző fantázianevekkel (Moszkva tér, Balatoni nyár, stb.).

A Pár Perc Krumpli nem egy luxushely, egyáltalán nincs saját mosdója, és a kiszolgálás sem a legjobb, se poharat nem adtak az üveges üdítőthöz, se szalvétát az amúgy zsíros, és természetesen kézzel fogyasztandó ételekhez.

Utcai kajáldáról lévén szó a Pár Perc Krumpli nem a higiéniáról híres: egyik asztalszomszédunkat még egy galamb is meglátogatta, sőt, kényelmesen elhelyezkedve még csipegetett is a maradékból.

Az árak ugyan nem az eget verdesik, de nem is az aluljárós büfé szintjén mozognak: a hamburger 500 felett kezdődik, a krumpliból 450 a legkisebb, a menü már jócskán ezernél többe kerül.

Szóval a hely egy kellemes utcai hamburgerező-krumplizónak indult, és korábbi emlékeink szerint az is volt (a túlborsozott tonhalas ételek ellenére), amivel azonban most gond volt, az maga a kaja.

1600 forintért menünkben két "Szimpla burger" névre hallgató alap-hamburgert, egy közepesnek mondott krumpliadagot és egy fél literes üveges üdítőt kaptunk. A krumplink gyakorlatilag tocsogott az olajban és mintha nem is látott volna sót, a hamburger pedig meglehetősen száraz volt, a belepakolt zöldségek és minimális mennyiségű szószok ellenére (a csalamádé a Pár Perc Krumplinál nem alapfelszerelés). A húspogácsa hol nyersnek tűnt, hol éppen hogy égett koromíze volt, a fűszerezése pedig meghatározhatatlan. Az egyetlen dolog, ami feldobta az uzsonnánkat a mártogatós: a Pár Perc Krumpliban a legjobb dolog ugyanis, hogy legalább 15 féle különböző szószból lehet válogatni a krumplihoz, természetesen plusz pénzért, mintegy 150 forintért. Mi a zöldfűszeres majonézt próbáltuk ki, ami volt annyira jó, hogy egy fél pontot érjen az értékelésünkben is.



Menünk a Pár Perc Krumpliban: két szimpla burger és a közepes adag krumpli

Összességében a Pár Perc Krumpli a környező irodisták és a Ráday utcában italozók kedvelt gyorskajáldája (bár éjszaka zárva van), ám hírnevére tegnapi menünkkel kevéssé szolgált rá. Sőt, az ízetlen, hol nyers, hol pépesnek tűnő krumpli és a száraz hamburger jó időre elvette a kedvünket, hogy még egyszer arra járjunk.

Értékelés:

• kiszolgálás: 2
• étel: 2,5
• ár/érték arány: 3
• kényelem: 2
• összességében: felejtős

Fecske

A Fecske logója

Info: 
Fecske Terasz
1085, Budapest Baross utca 10. 
http://www.fecsketerasz.hu/ 

 

Vélemény

A Baross utca és az Ötpacsirta utca sarkán lévő Fecske egy jó kis hely. A belső tér kifejezetten hangulatos. Emlékeztet a romkocsmás dizájnokra, de azért nem esik össze alattunk a szék és a sör sem olyan drága. A sok kis asztal viszonylag zsúfoltan van egymás mellett, de van nagy körasztaluk is, ami kellemesebbé teszi az együttlétet egy nagyobb társaság számára. Már hogyha nem ordít a zene. 

Sok helyet rontanak el azzal, hogy kényszert éreznek arra, hogy valamilyen zenét játszanak, miközben se tánctér, se különösebb mulatság nincsen. Ez azért is bosszantó, mert beszélgetni így még nehezebb, amúgy is nagy az alapzaj egy helyen, ahol sokan vannak. Ráadásul, akinek meg táncolni támadna kedve, az se tud hol.  Ez néha érvényes a Fecskére is, bár azért napközben, kora este itt mindig nyugodtan lehet dumálni. Amikor van, akkor egyébként elég jó zenéket adnak.

A pia választék elég széles: meleg-forró-hosszú-rövid. Talán annyit érdemes megjegyezni, hogy a borok nem a legjobbak. Csapolt sörből viszont háromféle is van. Hiányosság, hogy hubertus nincs (ez egy sajátos mércénk arra, hogy egy hely milyen :) )

A pia mellett étel is van, egész sokféle, sőt napi menü is szokott lenni a közelben dolgozók, tanulók örömére. Abból, amennyit kipróbáltunk azt mondhatjuk, hogy jók és finomak a kaják. Vannak levesek, saláták, főételek, szendvicsek és van reggeli is a korán érkezőknek. Talán lehetne többféle sörkorcsolya, vagy valami kisebb nassolni való.

A kiszolgálás tök normális, bár néha kicsit lassú, ha sokan vannak. (Jó, a pincérlány néha kicsit zizi, egy jelenség, de teljesen passzol a helyhez).

A klotyó egész tűrhető, mindenesetre  nagyságrendekkel jobb mint néhány felkapott belvárosi putriban.

Egyetlen zavaró dolog van itt: a tévé. Felfoghatatlan, hogy egy hangulatos, mondhatni otthonos helyen, ami alapvetően arra van, hogy emberek beszélgessenek, egyenek, igyanak, olvassanak, játszanak (merthogy könyvek és társasjátékok is vannak a polcokon), mi szükség van egy bazi nagy tévére, amit hang nélkül néha be is kapcsolnak.

A Kálvin térhez vezető nemrégiben kialakított sétáló utca  többféle helynek is lehetőséget adott arra, hogy teraszt csináljanak. Ezek a teraszok jelentik a túlélést a cigizőknek, és szerencsére most egyre több van  belőlük. 

A terasz mindig bevonz más embereket is egy helyre, mint akik amúgy odajárnak, de általában huszasok, hamincasok járnak ide. A téli időszakban (legutóbbiban nem volt fűtés, így cseppet kényelmetlen volt a dolog) általában este 7-8 után kezd betelni a hely, addig egész nyugis. Napközben a könyvtárból, egyetemről kiszabadult fiatalokkal van tele a hely.

Összességében csak ajánlani tudjuk a helyet bárkinek, akár párban, akár társaságban.

Értékelés: (1-5)

• kiszolgálás: 4
• választék: 4
• ár/érték arány: 4
• kényelem: 3
• hangulat: 4
• összbenyomás: megfelelő

Zenei aláfestés
egy fecske, két fecske

 

A nagycsarnok

A nagycsarnok minden piac piaca Budapesten. A hivatalosan Központi Vásárcsarnokként elnevezett, műemlék épület a legnagyobb fedett piac a fővárosban.

A piacon meglehetősen nagy a választék zöldségből, gyümölcsből és főként húsokból. Más piacokhoz képest itt több boltban nézegethetjük a megszokott baromfi, sertés, marha felhozatalt, de ami a legjobb: a töpörtyűk, kolbászok, füstölt húsok széles választéka.

Az alsó szinten van mindenféle savanyúság, amiknek a szagát elnyomja a különböző halak szaga, de van itt fürj, fácán és egyéb vadhúsok is.

Nagycsarnok

A felső szinten a matyó árustól kezdve többféle giccsbolt található. Szintén az emeleten van (nem csak) a turistáknak egy lacikonyha sor, itt lehet enni helyben sütött kolbászt, hurkát, stb.
A piac vagyis csarnok mellett, a Vámház körút és a Pipa utca sarkán van egy hatalmas ázsia bolt, ahol rengeteg ínyencség  kapható. Felsorolni is képtelenség mi mindent árulnak a zacskós levesektől a fűszereken, konzerveken át a tengeri állatokig.

A hét első hat napján nyitva tartó piac számomra érthetetlen okból éppen vasárnap (az egykori vásárnap) nincsen nyitva, pedig a turisták és az itt lakók számára is jó célpont lenne egy hétvégi vásárláshoz. Ha már a sok multi vasárnap is nyitva van...

Dolgozz és zabálj! :)

Info és nyitva tartás:
Az utazzitthon.hu ismertetője

Wikipédia